Ionopsis utricularioides

Az Ionopsis utricularioides egy kecses megjelenésű, rózsaszín, lilás virágú epifita orchidea, amely Közép- és Dél-Amerika meleg, párás erdeiben őshonos, ahol rendszerint fák ágain vagy vékony ágrészeken telepszik meg. Természetes élőhelyén gyakran nagy fényintenzitás mellett, jó légmozgású környezetben fejlődik, így otthoni tartásakor is fontos, hogy világos helyre kerüljön, ahol sok szórt fény éri, de a tűző, közvetlen napsütéstől védve van. Ez a faj a melegkedvelő orchideák közé tartozik, számára az ideális nappali hőmérséklet 22–28 °C között van, míg éjszaka sem csökkenhet 16–18 °C alá. A levegő páratartalmára érzékeny, rendszeres párásítást vagy legalábbis megfelelő párás klímát igényel, különösen akkor, ha levegőn tartjuk, vagyis nem ültetjük cserépbe, hanem fakéregre vagy parafatáblára rögzítjük, ami egyébként leginkább utánozza természetes élőhelyét. A gyökerek gyorsan száradó, jól szellőző közegben vagy levegőn érzik jól magukat, és az öntözést úgy kell időzíteni, hogy a gyökerek kiszáradjanak két öntözés között, de ne maradjanak szárazon huzamosabb ideig. A rendszeres, de gyorsan lefolyó öntözés és a kiváló szellőzés elengedhetetlen a jó egészségi állapot fenntartásához. Az aktív növekedési időszakban, tavasztól őszig, a növény kisebb adagokban, de gyakrabban igényli a tápoldatozást, lehetőleg lágy vízzel hígított, kiegyensúlyozott orchideatáppal. Télen, a fény mennyiségének csökkenésével az öntözés ritkítható, de a gyökerek túlzott kiszáradását ilyenkor is kerülni kell. Virágzása gyakran tavasszal vagy nyár elején kezdődik, amikor hosszú, elágazó szárakon számos apró, lilás-rózsaszínes virágot hoz, amelyek egyszerre légiesek és látványosak. Az Ionopsis utricularioides igényes a környezeti feltételekre, de ha egyszer megtaláljuk a számára megfelelő egyensúlyt a fény, páratartalom és öntözés között, hálásan és rendszeresen virágzó dísze lesz a gyűjteménynek.